Nicolas Schöffer kibernetikája alapján

Schöffer Miklós kalocsai származású világhírű alkotó, a tér-, fény-, idődinamizmus és a kibernetikus szobrászat megteremtője.
Nicolas Schöffer: Chronos 8

Nicolas Schöffer kibernetikus alkotásai vezérlési és visszacsatolási ciklusok mentén reagálnak a környezetből érkező jelekre, így szemben a kinetikus művekkel, működésük nem előre determinált, hanem a környezetre jellemző véletlenek függvénye.

Schöffer a második avantgarde hullám alkotója. Művészete az anyagtalan médiumok formálása, melyeket öt topológiaként értelmezett. Ezek az idő, a tér, a fény, a hang és a klimatikus hatások (hőmérséklet, páratartalom, légmozgás, szaglási ingerek). Mivel ezek az effektusok folyamatos mozgásban vannak, Schöffer műveinek lényege a mozgás dinamikája, melyet kibernetikus módon programozott.

Schöffer térdinamikus alkotásaiban absztrakt koncepció alapján formálta a tér ritmusát. A szobrok minden nézete aszimmetrikus, derékszögben csatlakozó vízszintes és függőleges acél vázelemekből áll, melyekre színes lapokat, korongokat szerelt, eleinte fixen. Ezek az Idődinamikus sorozatnál már forgó tengelyre vannak szerelve. A színes lapokat később polírozott vagy matt alumínium és acéllemezek váltják fel. A vázon elhelyezett fényes lemezek visszatükrözve megsokszorozzák a tartóelemeket, a váz belső szerkezetét reflektálják, illetve a környezet tárgyait tükrözve vonják be a szobor terébe.

A LUX alkotásoknál a plasztika vízszintes és függőleges négyzetes profilokból készült alapvázra fixen szerelt perforált és polírozott fém geometriai formákból áll, melyek a talapzatról és kívülről vannak színes vagy fehér fénnyel megvilágítva. A falon keletkező árnyékok a műalkotás részének tekintendőek. A tükrözések és fényhatások a műtárgyat optikailag felbontják, a környezetet bevonják az alkotás terébe.

A Mikroidők-sorozatban az idő játszik hangsúlyos szerepet a művek koncepciójában. Ezek az alkotások kis dobozok, melyek belseje feketére vagy fehérre festett, vagy fényvisszaverő anyaggal bélelt és megvilágított. Különféle rozsdamentes acélból készült korongok, félgömb alakú héjak és lemezek lendülnek mozgásba a dobozban egy programozott motor segítségével.

A Chronos sorozatban a mozgás változatosságát a környezetet érzékelő eszközök és visszacsatolás útján a kibernetika segítségével érte el. A szenzorok többfélék lehettek: fotocellák, mikrofonok, hőmérők, szélsebességmérők stb. Városi méretű kibernetikus fényszobrai a világ több pontján valósultak meg. A legmagasabb (52m) Liège városában áll. Kalocsán Schöffer szülőházának közelében a Chronos 8 kibernetikus fénytorony épült fel az ÉPGÉP vállalat segítségével. – Wikipedia

Új kibernetikus szobor

A Nodi 1 Nicolas Schöffer tér-, fény- és idődinamikájának tanulmánya, Nicolas Schöffer alkotásait idéző szobor.
A kibernetikát a 21. század eszközeivel valósítja meg és terjeszti ki.

A szobor váza 12 db sarokvasból épül fel. A 4 db 75 centiméteres függőleges tartóoszlopot merőlegesen, szétszórva 4 db 50 centiméteres és 4 db 25 centiméteres vízszintes rúd keresztezi. A feketére és ezüstre festett vas elemeket csavar fogja össze.

Két-két függőleges oszlopra középen egy-egy közepes hosszúságú elem van felfüggesztve. Az ezeken középen átfúrt lyukakon van átfűzve a tükröt tartó rúd. A tükör polírozott, két rozsdamentes acél lapból lett összeillesztve.

A tükröt az egyik középső vasrúdra szerelt motor 180°-os tartományban forgatja.

A többi elektronikus alkatrész a fa alapra van rászerelve, amin a szobor maga is áll. A szobrot egy Raspberry Pi 3 Model A+ mini single-board számítógép irányítja. A számítógép GPIO pin-jeihez kötött robotikus komponenseket a számítógépen futó egyéni program vezérli. A számítógéphez vannak kötve a rendszer kimenetei, a szervo és egy relén keresztül két lámpa, és a rendszer bemenete, egy mikrofon.

Program

A szobor állapotát „véletlenszerű” időközönként, kb. pár percenként „véletlenszerűen” változtatja. A lámpák egyenként fel- és lekapcsolódnak, a tükör 0–180°-os szögben változtatja állását. Egy változás során a három kimenet közül 1, 2 vagy 3 változhat.

A rendszer fő bemenete a mikrofon. A program a mikrofonban észlelt hang erejét, annak változását figyeli. Meghatározott időközönként fut egy rutin, ami a bemenet értékei és a korábbi futások eredménye alapján dönt arról, hogy fog-e változni a szobor állapota, és hogy az hogyan változik. A rutin figyelembe veszi többek között az érzékelt hangok erejét, dinamikáját, hangos, közepesen hangos, halk hangok számát, váltakozását. Ezek alapján egy bonyolult döntésrendszerben, véletlen számok segítségével dönt. A döntések véletlenek, de ezek valószínűségét a bemenetek szabályozzák.

A rutin működése egzotikus, nem precízen kalibrált, de pár általános szabályt követ, pl. a szobor jobban reagál hangosabb, dinamikus, ingergazdag környezetben, illetve ha sokáig nem változott a szobor, nagyobb esélyt kap a változásra. De ezek is véletlenen alapszanak, sosem biztosak.

Néha úgy tűnik, mintha a szobor szabályosan, periodikusan mozogna, de előfordulhat, hogy a szobor percekig nem mozog. Meglepi, megijeszti, frusztrálja a szemlélőt.